2013. augusztus 20., kedd

Légiriadó

Igazából ez már a második volt, mióta itt vagyunk, tehát mi itt délen nagyon is szerencséseknek mondhatjuk magunkat, Gáza környékén ez napi adagnak is kevés.
Szóval éjjel 0.55kor sziréna szóra ébredtem, egyből tudtam is, hogy mit jelent és azt is, hogy mit kell csinálni. Bemenni a biztonsági szobába, bezárni a vaslemezt az ablak előtt... De hiszen éppen a biztonsági szobában vagyok (az a hálószobánk), nem és nem kellek fel bezárni az ablakot... Inkább kimentem inni egyet a konyhába.
Az igazsághoz azért hozzá tartozik az is, hogy a ház meg a lakásunk helyzete olyan, hogy gyakorlatilag nulla egy találat valószínűsége, mert Egyiptom irányában, ahonnan lőni szoktak, kb tíz méterre található a szomszéd ház, és az első emelet nem túlzottan kiemelkedő célpont.
Pszichésen nem is félelmetes a hatása egy ilyen riadónak, hanem inkább bosszantó, idegesítő. Beszéltem emberekkel utána a riadóról, és egy csomóan az ablakba álltak ki nézelődni, másokat meg az idegesített, hogy honnan veszik azok az emberek, hogy ők most mások életét fenyegessék...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése