MyHomePage

Akárki akármit is gondol, ez egy bútorbolt neve, nem túl régen nyitottak itt a városban is üzletet. Mi is úgy döntöttünk, hogy kipróbáljuk, már csak azért is, mert a reklámjukban találtunk nekünk tetsző ágyat. El is mentünk, ki is választottuk az ágyat, majd jöttek a dolog hátulütői. Először is a két ágyat egy harmadik áráért hozzák ki és szerelik össze, másodszor meg 14 napos határidővel vállalták a kiszállitást. Csütörtökön telefonáltak végre, hogy hétfő reggel hoznák az ágyat, ha ez nem felel meg, akkor csak az ünnepek után, ami már ugye szeptember vége. Tulajdonképpen ez a hétfő is már a 15. nap, szóval nem tartották igy se be a vállalásukat, de mit lehet csinálni? Beleegyeztem, és hétfőn talán meg is érkeznek az ágyak. Ami azonban már most biztos, hogy itt mi többet nem vásárlunk, és nem is ajánljuk senkinek sem.

Légiriadó

Igazából ez már a második volt, mióta itt vagyunk, tehát mi itt délen nagyon is szerencséseknek mondhatjuk magunkat, Gáza környékén ez napi adagnak is kevés.
Szóval éjjel 0.55kor sziréna szóra ébredtem, egyből tudtam is, hogy mit jelent és azt is, hogy mit kell csinálni. Bemenni a biztonsági szobába, bezárni a vaslemezt az ablak előtt... De hiszen éppen a biztonsági szobában vagyok (az a hálószobánk), nem és nem kellek fel bezárni az ablakot... Inkább kimentem inni egyet a konyhába.
Az igazsághoz azért hozzá tartozik az is, hogy a ház meg a lakásunk helyzete olyan, hogy gyakorlatilag nulla egy találat valószínűsége, mert Egyiptom irányában, ahonnan lőni szoktak, kb tíz méterre található a szomszéd ház, és az első emelet nem túlzottan kiemelkedő célpont.
Pszichésen nem is félelmetes a hatása egy ilyen riadónak, hanem inkább bosszantó, idegesítő. Beszéltem emberekkel utána a riadóról, és egy csomóan az ablakba álltak ki nézelődni, másokat meg az idegesített, hogy honnan veszik azok az emberek, hogy ők most mások életét fenyegessék...

Vacsoracsata

Ez az új őrület itthon, amit tulajdonképpen a Zasszony kezdett el, de aztán egészen rákattantam én is. Arról fogalmam sincs, hogy most még megy-e a sorozat, mi a csatorna internetes oldalán szoktuk nézni a régebbi adásokat.
Tulajdonképpen arról szól az egész, hogy öt ismert embert összeeresztenek, és egy héten keresztül mindig más a vendéglátó közülük. Így alkalmunk nyílik bekukkantani kicsit a sztárok hírességek magánéletébe, lakásába, vásárlási szokásaiba, főzési stílusába. Természetesen attól, hogy híresek még egyáltalán nem biztos, hogy életükben valaha jártak a konyhába (páran közülük egyáltalán nem), így vidám perceket szerezhet csetlés-botlásuk is. Ha meg profik, akkor öröm nézni. :) Azért ez alatt az egésznapos készülődés alatt se maradnak munka nélkül az épp vendégségbe készülők, az ő feladatuk minél több részletet megtippelni a rájuk váró estéből, amiben a féltávon megkapott menükártya is segít (vagy nem).
Aztán jön a vacsora, aminek során igyekeznek egy oldottabb baráti légkörben társalogni egymással és élvezni az estét, vagy ha olyanok, akkor vérre menően cikizik egymást, de mindenképpen a hétköznapi lényükről sokat eláruló formájukat mutatják. És persze a menüsor is általában kevésbé ismert ételeket sorakoztat fel, amikről igy kibicként sokkal könnyebb eldönteni, hogy valaha is kipróbáljuk, vagy soha rá se nézünk.
És végül a lényeg: Vacsoracsata